A FASISZTA HATALMAK ÖSSZEOMLÁSA

A normandiai partraszállás

A sztálingrádi vereség után a nácik totális háborút hirdettek: fiatalokat soroztak be, a gazdaságban mindent a hadiiparnak rendeltek alá. Ennek ellenére a kurszki csatát követően a szovjet csapatok gyorsan nyomultak nyugat felé. Délen, Olaszországban, ha lassan is (a németek ellenállása miatt csigaoffenzívának nevezték), a szövetségesek folyamatosan szorították észak felé a nácikat. A teheráni megállapodásnak megfelelően a szövetségesek nyugaton, a franciaországi Normandiában megnyitották a második nyugat-európai frontot. Az Overlord-hadműveletet 1944. június 6-án (D-nap) hajtották végre angol-amerikai csapatok Dwight D.Eisenhower tábornok vezetésével.

D. D. Eisenhower

D-nap

Szeles, esős, viharos nap volt június 6-a 1944-ben Normandiában. Rommel tábornok ezért nem is tartózkodott a főhadiszálláson, hiszen úgy gondolta, a szövetségesek ilyen időjárásban nem fognak támadni. A német hírszerzés tudott ugyanis a partraszállás tervéről, csak azt nem tudták, mikor és hol hajtják végre. Két helyszín került szóba: Calais és Normandia. A németek az előbbinél várták ellenfeleiket. Június 5-én este elcsíptek egy brit rádióüzenetet, melyben az egész francia ellenállási mozgalom mozgósítását rendelték el. Erre riadóztattak csak a németek.

1,7 millió katona, 2 millió tonna hadianyag, 50 ezer jármű. Ennyi volt a szövetségesek hadereje. Mintegy 2700 hajóból álló armada közelítette meg Franciaországot. A hajóraj felett bombázó és vadászgépek tartották a földön a Luftwaffét. A Kriegsmarine sem okozott kárt a szövetséges hajókban, néhány felborult, elsodort jármű volt mindössze a veszteségük. Azonban az angol-amerikai légierő csak nagyon kevés német védállást tudott megsemmisíteni, mert féltek, hogy saját partra szálló katonáikat éri a találat. Augusztus 15-ig mintegy 2 millió szövetséges katona kelt át a Csatornán.

Amilyen zökkenőmentesen ment végbe az Overlord-hadművelet, olyannyira lelassult az előrenyomulás Franciaországban. A két fél állóháborúba bonyolódott. A németek álcázással, aknákkal és kellemetlen harcmodorukkal jelentős veszteségeket okoztak ellenfeleiknek.

Bradley tábornok

A nagyszabású hadművelet végül elérte célját: a német szárazföldi hadsereg felmorzsolódott, a szövetséges légierő szétzúzta a náci utánpótlási vonalakat, ezért hiányt szenvedtek élelmiszerből, üzemanyagból, lőszerből. Az amerikaiak július 25-én Bradley tábornok vezetése alatt áttörték a német vonalakat (Cobra-hadművelet). Augusztus 16-án Hitler elrendelte a visszavonulást, augusztus 24-én pedig az angol-amerikai haderő elérte a Szajnát, bevonult Párizsba, a németek megadták magukat. Hitler parancsa ellenére a német parancsnok nem rombolta le a várost. Másnap de Gaulle tábornok részvételével ünnepélyes felvonulást tartottak a Champs Elysées-n.

A felvonulás Párizsban

Holokauszt

Görög szó, égő áldozatot jelent. Arra utal, hogy a náci koncentrációs táborokban a krematóriumokban elégették a zsidó foglyok holttesteit. A jelenség oka Hitler fajelmélete volt, mely szerint a németség, az árja nép a legmagasabb, a zsidóság pedig a legalacsonyabb rendű emberi faj. Ebből eredt a zsidógyűlölet, az antiszemitizmus. Hitler az élettér (az Atlanti-óceántól az Urálig) növelése érdekében Kelet-Európából ki akarta űzni a szlávokat és a zsidókat. Sokan azt gondolják, Hitlernek szüksége volt egy bűnbakra, hogy egységbe tudja kovácsolni a németeket a cél érdekében. Miért éppen a zsidókból sikerült bűnbakot kreálni?

A zsidók döfték hátba Németországot

A zsidók, mivel vallásuk tiltotta a más vallásúakkal való érintkezést, már az ókorban elkülönült népként éltek. Az őskeresztények körében elterjedt az a nézet, hogy a zsidók okozták Jézus halálát, valamint a zsidók (Saul) üldözték a keresztényeket. A középkorban pénzügyletekkel, kereskedelemmel foglalkoztak, melynek következtében meggazdagodtak, nagyobb befolyásra tettek szert, és ez irigységet szült környezetükben. Sokan azt gondolták, világuralomra törnek. Elterjedt az a hiedelem is, hogy szertartásaikon keresztény gyermekeket gyilkolnak. A 19. században a polgári szabadságjogoknak köszönhetően ez a nép is asszimilálódni kezdett az őket befogadó társadalmakban. Amikor azonban Hitler őket kezdte vádolni Németországnak az I. világháborúban elszenvedett vereségéért („A zsidók döfték hátba Németországot.”), feléledt a németekben minden korábbi ellenszenv.

A zsidókat először az ún. zsidótörvényekkel korlátozták: csökkentették létszámukat az iskolákban, munkahelyeken (a lakosságban érvényesülő számarányukhoz igazították), nem köthettek házasságot nem zsidókkal, nem sétálhattak a korzón, Dávid-csillag viselésére kötelezték őket. A Kristályéjszakán felgyújtották zsinagógáikat, üzleteik kirakatait betörték. Munkatáborokba (Dachau, Buchenwald) gyűjtötték őket, hogy a nehéz, veszélyes feladatokat (pl. aknaszedés) velük végeztessék el. Ezekből a foglyok nagy részét még másfél év után hazaengedték. Megpróbálták átnevelni a Harmadik Birodalom ellenségeit.

A gettóban

A városokban zárt negyedekben, gettókban különítették el őket, vagyonukat elkobozták. A németek ritkán léptek be a zsidó gettókba, ezért a mindennapi ügyek intézésére zsidótanács létrehozását rendelték el. Elnökének jelentős hatalma volt társai felett. A nácik általában megengedték nekik, hogy megmentsék hozzátartozóikat. Innen deportálták (erőszakosan elhurcolták) őket a hírhedt halál- / koncentrációs táborokba, ahol a jobb egészségi, fizikai állapotban lévőkre nyomorúságos körülmények között végzett kényszermunka, a gyerekekre, öregekre, betegekre pedig azonnali halál várt a gázkamrákban. Ez volt az Endlösung, azaz a Végső Megoldás.

Auschwitz-Birkenau

Josef Mengele

Rudolf Höss

A leghírhedtebb tábor a lengyelországi Auschwitz-Birkenau volt. Vezetője Rudolf Höss, aki feleségével és gyermekeivel a főtábor krematóriumától egy kőhajításnyira lakott. A foglyokat nyilvántartásba vették, leborotválták, tetvetlenítették, fertőtlenítették, eldöntötték, alkalmas-e a munkára. Aki nem bírta volna a munkát, azt azonnal a gázkamrába vitték. Azt mondták nekik, hogy zuhanyozni fognak, majd fertőtlenítik őket. A fürdés után Cyklon-B nevű gázt vezettek a helyiségbe, amely 10-15 perc alatt végzett a foglyokkal. Amikor már tömegessé váltak a kivégzések, krematóriumokat építettek, hogy megkönnyítsék a holttestek eltakarítását. Josef Mengelét nevezték a „halál anygalának”, aki döntött a foglyokról, és különféle kísérleteket végzett velük. Például az ikrek kutatásával az volta terve, hogy az árja faj szaporítására találjon megoldást.

Giorgio Perlasca

Raul Wallenberg

Hitler célja a zsidók totális megsemmisítése, kiirtása volt. A holokausztnak mintegy 6 millióan estek áldozatul (Magyarországon kb. 500 ezren) annak ellenére, hogy a nem zsidó társadalomból voltak, akik segítették őket: Giorgio Perlasca, Raoul Wallenberg, Angelo Rotta, Salkaházi Sára, Apor Vilmos.

A jaltai konferencia

A jaltai konferencia

A konferencia 1945. február 4-én ült össze a Krím-félszigeten fekvő városban. A főszereplők ugyanazok voltak, akik Teheránban is. A szövetségesek között egyre inkább kibontakoztak az ellentétek. Roosevelt azt hangsúlyozta, hogy szükségük van a szovjetek támogatására Japán ellen a Csendes-óceánon. Churchill szerette volna, ha Kelet- és Közép-Európa országaiban nem kellene átvenni az antidemokratikus szovjet berendezkedést. Stratégiailag ebben a térségben Sztálin volt fölényben, hiszen az ő Vörös Hadserege szabadította fel Kelet-Európát. Az egy hétig (február 11-ig) tartó konferencián a katonai helyzeten kívül már a háború lezárását követő ügyeket is megvitatták. Megállapodás született a Szovjetunió hadba lépéséről Japán ellen Németország kapitulációja után. Tárgyaltak a megszállási övezetekről és a jóvátétel kérdéséről is.

Dél-Európa felszabadítása

A már fentebb említett csigaoffenzíva legkegyetlenebb összeütközése, a Rómától délre található MonteCassinoban folyt 1944 februárjától. A nácik az apátság épületébe vették be magukat. Sokan a sztálingrádi csatához hasonlítják a település ostromát: itt is csak lépésről lépésre haladhattak a szövetségesek az ember ember elleni küzdelem során. Az apátságot sebesen folyó hegyi patak vette körül. A folyón való átkelés közben sokan a jeges vízbe fulladtak, vagy teljesen átázott a felszerelésük, vagy az átkelés után azonnal hadifogságba estek. A hóesés miatt a katonák vizes takarókra feküdtek, vizes takaróvak takaróztak. Az indiai hadosztály szipoj katonái nem bírtak a meredek hegyoldallal, a szögesdrótakadályokkal, illetve az apátságból rájuk zúdított német védelmi tűzzel. Az új-zélandi maorik a német harckocsikkal nem tudták felvenni a versenyt.

Német ejtőernyősök Monte Cassino közelében

Március 14-én szövetséges repülők kezdték bombázni a várost, szinte a földdel tették egyenlővé, de a túlélő németek még ellentámadást indítottak. Végül a szövetségesek, amikor felszikkadt a talaj, bevetették a páncélos egységeket, így május 17-én a szövetséges túlerő elfoglalta az apátságot. Róma 1944 júliusában került a kezükre.

Fontos momentum volt Dél-Európa felszabadításában 1945. április 28-a, amikor partizánik tartóztatták le és állították bíróság elé a korábban már elfogott, de német ejtőernyősök által kiszabadított Mussolinit és szeretőjét, Clara Petaccit. Rövid tárgyalás után ítélték őket halálra, majd holttestüket a milánói főtéren tették közszemlére. Végül a német csapatok 1945. május 2-án tették le a fegyvert Olaszországban.

Nyugat-Európa felszabadítása

1944. december 16-án Hitler elindította az ardenneki offenzívát, mellyel meg akarta akadályozni a szövetségesek előrenyomulását. Az erdős vidék fedezéket nyújtott a német páncélos hadoszlopoknak. Az offenzíva vezetője Joachim Peiper volt. A terv kudarcba fulladt, a szövetségesek már egy hónap múlva ellentámadást indítottak.

1945. április 1-jén a németek csapdába estek a Rajna és Ruhr folyók között, ugyanis egy héttel korábban a szövetségesek ejtőernyősöket dobtak le, előrenyomultak, és megkezdték a Ruhr-vidéken kialakult német katlan felszámolását. Majd amerikai katonák felszabadították a Buchenwaldban és Bergen-Belsenben található koncentrációs táborokat. Április 25-én pedig az angol-amerikai csapatok elérték az Elba folyót. Április 30-án délután fél 4-kor Adolf Hitler és Eva Braun, akivel előző nap kötött házasságot, öngyilkosságot követett el. Május 1-jén Karl Dönitz vette át az irányítást, a Führer őt nevezte meg utódjának. Ő folytatta a fegyverletételi tárgyalásokat a szövetségesekkel.

Eva Braun és Adolf  Hitler

Bár már 1944. július 20-án bombamerényletet kíséreltek meg Hitler ellen, a németek szinte a végsőkig kitartottak vezérük mellett. 1945-ben már nem volt áram, gáz és víz, de a közigazgatás működött, a béreket és a fizetéseket még áprilisban is kifizették. Továbbá a polgári lakosság félt a szovjet megszállástól és terrortól.

Kelet-Európa felszabadítása

A kurszki csata után a Vörös Hadsereg sorra szabadította fel a német uralom alól és szállta meg Kelet-Európa országait. Románia önként átállt a szövetségesek oldalára, Bulgáriát megszállták az oroszok, Jugoszláviában a partizánok vették fel a harcot a német megszállók ellen. A szovjet katonák kifosztották az általuk elfoglalt területeket, kegyetlenkedtek, erőszakoskodtak az ott élőkkel.

Az Elbánál

1944 augusztusában már a lengyel határ közelében jártak, itt azonban megtorpantak. A lengyel Honi Hadsereg ugyanis Varsóban felkelést robbantott ki a németek ellen. Az volt a céljuk, hogy még a szovjetek előtt felszabadítsák a fővárost, és megerősítsék a lengyelek függetlenségét. A nácik leverték a felkelést, a várost kegyetlenül lerombolták. A Vörös Hadsereg csak 1945. január 17-én vonult be a városba. Április 13-án már Bécsnél tartottak. A nyugati szövetségesek és a Vörös Hadsereg katonái az Elba folyó melletti Torgaunál találkoztak április 25-én. Végül bekerítették Berlint, és május 2-án el is foglalták.

Az európai háború befejezése

1945. május 4-én Dönitz parancsára a németek Montgomery előtt aláírták a feltétel nélküli fegyverletételről szóló dokumentumot, amelyben elrendelték a német haderők kapitulációját. Május 7-én a franciaországi Reims közelében lévő iskolaépületben Eisenhower előtt Alfred Jodl, a Wehrmacht vezérkari főnöke írta alá az okmányt. Május 8-ról 9-re virradó éjjel pedig a végleges fegyverletételi okmányt írták alá, amely eseményen a szovjetek képviselője, Zsukov helyettese is jelen volt, német részről pedig Wilhelm Keitel látta el kézjegyével a dokumentumot.

A fegyverletétel aláírása

A győzelem napja

A britek május 8-át az Európai Győzelem Napjának nyilvánították. Londonban fellobogózták a házakat, az ünneplő tömeg a Buckingham palota elé vonult, ahol megjelent a királyi család és Churchill is. A II. világháború befejeződött Európában.

Japán összeomlása

A Csendes-óceánon a midway-i csata után sorra foglalták vissza az amerikaiak a japánok által megszállt területeket. 1944. október 20-án Mac Arthur vezetésével szövetséges katonák szálltak partra a Fülöp-szigeteknél. 1945. február 3-án sikerült felszabadítaniuk Manilát. Február 25-én amerikai repülők gyújtóbombákat dobtak Tokió nagyrészt fából épült házaira. Két héttel később légitámadás indult a japán főváros ellen.

Clement Attlee

Harry S. Truman

A július 17-től augusztus 2-ig tartó potsdami konferencián a szövetségesek felszólították Japánt a fegyverletételre. A résztvevők kicserélődtek: Sztálin maradt, Roosevelt halála miatt Harry S. Truman lett az amerikai elnök, Churchill választási veresége miatt pedig Clement Attlee lett az angol miniszterelnök. A cél ugyanaz maradt: Japán térdre kényszerítése és a háború utáni helyzet rendezése: határok megszállási övezetek, a németek kitelepítése, a háborús bűnösök megbüntetése. Itt pecsételődött meg Lengyelország sorsa is. Keleti határa az ún. Curzon-vonal lett, melynek következtében több 100 ezer lengyel került szovjet fennhatóság alá. Nyugaton területeket kapott Németországtól, így a teljes lengyel állam nyugatabbra tolódott.

Robert Oppenheimer

Ekkor már több éve folytak a kutatások az Egyesült Államokban egy atomfegyver kifejlesztéséről. A Manhattan-tervet Los Alamosban Robert Oppenheimer irányításával próbálták kivitelezni. Magyar tudósok is (Teller Ede Szilárd Leó, Wigner Jenő) részt vettek a munkában, és többször figyelmeztették a politikusokat az atombomba pusztításának mértékére. Az atombomba ereje a radioaktív anyagban végbemenő gyors kölcsönhatásokból kialakuló robbanásban rejlik, és 2000 hagyományos bombázó pusztít erejével egyenértékű.

A szövetségesek 1945. július 26-án ultimátumot küldtek Japánnak, melyet az elutasított, és egyre elkeseredettebb kamikáze akciók indultak amerikai szállítóhajók ellen. A kamikázék nagy erejű robbanóanyaggal megrakott vadászgépükkel rázuhantak egy ellenséges hadihajóra. Az öngyilkos pilóták családjának magasabb nyugdíjat ígértek. Az USA erre repülőtereket és ipari célpontokat támadott Japánban. Truman elnök pedig elrendelte az atombomba bevetését a távol-keleti ország ellen.

1945. augusztus 6-ra három célpontot jelöltek ki: Hirosima, Kokura, Nagaszaki. Ott tervezték ledobni, ahol az időjárási körülmények a legjobbak lesznek. Így vált az első célponttá Hirosima. Az Enola Gay (a pilóta édesanyját hívták így) nevű amerikai B-29-es szállította az első atombombát, a Little Boy-t. A becsapódás pillanatában 60 millió fokos hő keletkezett, melynek következtében a robbanás közelében lévők azonnal elégtek, elpárologtak. A távolabb lévő emberek bőrébe beleégett a ruha. Később rengetegen betegedtek meg sugárfertőzéstől rákban. Az acélépítmények elolvadtak. Az a lökéshullám pedig, amelyet a robbanás indított el, hangsebességgel rombolta le az útjába eső épületeket.

Atomtámadás

Augusztus 8-án a jaltai és a potsdami megállapodásnak megfelelően a Szovjetunió hadat üzent Japánnak. Másnap az USA ledobta a második atombombát (Fat Man) Nagaszakira, Japán egyik fő hajóépítési központjára. Augusztus 14-én Japán elfogadta a feltétel nélküli fegyverletételt Hirohito császár beleegyezésével. Mikor a hír eljutott a japánokhoz, sokan öngyilkosok lette, hiszen a japánoknál szégyen volt megadni magukat. 1945. szeptember 2-án Truman elnök így nyilatkozott: „Erre a napra vártunk Pearl Harbor óta.” Ekkor írták alá a japánok Mac Arthur jelenlétében a fegyverletételről szóló okmányt.

Hirohito császár

A II. világháború véget ért. A hat évig tartó háborúnak 50 millió halálos áldozata volt, melynek majdnem fele polgári személy. Jelentősen csökkent a férfiak száma, rengeteg gyermek maradt árván, akiket különféle járványok tizedeltek. Sebesültek, rokkantak, lelki sérültek ezrei. Európa elveszítette dominanciáját a világban, amely a két nagyhatalom (USA, Szovjetunió) martalékává vált.